Római és Velencei utunk (KANIZSAY BUDAPEST - kisgyermekgondozók)

Róma

Szerencsénk volt ellátogatni Rómába, ami nagyon csodálatos volt. Reggel 10:00-kor indult  vonatunk és délben már Rómában is voltunk. A szállás elfoglalása előtt várost néztünk, hogy mi is található a környéken. 14:00-kor átvettük a szállásunkat, ami nagyon barátságos volt. Ezután elkezdtünk készülődni, hogy megnézzük Róma látványosságait. Mielőtt buszra szálltunk volna beültünk egy étterembe, ahol nagyon kedvesen fogadtak, a kiszolgálás is nagyon udvarias volt és az egyik pincér rokona Magyarországon él. Megkóstoltuk a pizzát, a tésztát, és a Cannolini desszertet, ami nagyon finom volt.

Az első állomásunk a Vatican City volt. Elképesztő volt látni élőben és be is mehettünk a Szent Péter Bazilikába, ahol éppen egy misének lehettünk szemtanúi. Végül vettünk pár szuvenírt és estig ott is maradtunk, hogy lássuk az éjszakai fényeket.

A második állomásunk a Trevi kút volt, ami gyönyörű volt. Rengeteg ember volt de szerencsére sikerült pár képet készítenünk emlékbe és kívánhattunk is. Ezután elindultunk gyalog megnézni a Colosseumot. Sajnos nem tudtunk bemenni, így csak kívülről csodálhattuk meg a gyönyörű Colosseumot.

Az biztos, hogy nagy élmény volt. Róma gyönyörű és hát "Minden út Rómába vezet".

Velence

Szerencsénk volt ellátogatni Velencébe is. A vonatunk a Santa Maria Novellától indult 8:40-kor és 11-kor szálltunk le a Venezia Santa Lucia állomáson. Mikor kijöttünk az állomásról a San Simeone Piccolo templom tárult elénk. Elindultunk felfedezni Velencét és átmentünk a Ponte Rialton és csináltunk pár képet. Miután megvoltunk ezzel tovább álltunk és csomó látványosság jött velünk szembe ilyen volt például a Galleria dell"Accademia, Santa Maria Gloriosa dei Frari bazilika, Canareggio és a Szent Márk tér. Sok sétálás után végre megérkeztünk oda ahova szerettünk volna és ez a Szent Márk tér volt, gyönyörű látvány, a fantasztikus hangulat, és az emberek nyitottsága fogadott minket. Útközben összefutottunk pár magyarral is és úgy döntöttünk a többiekkel, hogy lepihenünk és leültünk partra. Elővette Merci az epres cornettoját és egy bátor, merész sirály azt gondolta, hogy az övé ezért el tulajdonította. Megvártuk a naplementét ami csodálatos látványba borította Velencét és mivel fesztivál szezon volt láttunk pár beöltözött embert akik szívesen fotózkodtak, majd elmentünk a szállásunkra és kipihentük a napi fáradalmainkat.

Másnap hajnalban egy napfelkelte kíséretével mentünk az állomásra.